Az Európai Unióban a bányászati ágazati szinten folyó szociális párbeszéd gyökerei több évtizedes múltra tekintenek vissza, hiszen a szénbányászat szerkezetátalakítása ( visszafejlesztése) során kialakult konfliktushelyzet kezelése kapcsán - kezdetben spontán - majd egyre nagyobb súllyal jelentős szerepet kapott a munkaadók és munkavállalók együttműködése. Speciális helyzet alakult ki, hiszen a világgazdasági tendenciák mind a munkaadókat, mind pedig a munkavállalókat egyaránt kedvezőtlen helyzetbe hozták. A munkaadók bányászati vállalkozásaikat, a munkavállalók munkahelyeiket, megélhetésük forrását vesztették tömegesen. Közös volt az érdek, hogy e folyamat hogyan vezényelhető le az akkori Unió tagállamaiban a lehető leg fájdalommentesebben, a a munkanélküliség drasztikus növekedésének enyhítésére, a foglalkoztatottak átképzésével, továbbképzésével, új munkahelyek teremtésével, horribilis EU-források bevonásával. Az EU ágazati szintű párbeszéd általános intézményrendszerének kialakításában két meghatározó jelentőségű közösségi dokumentum született:
Mindezen dokumentumokban megfogalmazott célkitűzések elérésében a szociális partnereknek mind a munkaadói, mind pedig a munkavállalói oldalon meghatározó jelentőségük van. Az EU Kitermelő-ipari (Bányászati) Szociális Párbeszéd Bizottság munkaadói oldalán az egyes bányászati ágazatok jelentős nemzetközi szervezetei vesznek részt: EUROMINES, EURACOAL, IMA, APEP. Ezen európai szintű szakmai, munkaadói szervezetek szempontjából kiemelkedő fontosságú a „Lisszaboni stratégia” célkitűzéseinek megvalósítása a „fenntartható fejlődés” tükrében. A versenyképesség javítása szervesen összefügg a munkaerő képzéssel, valamint a kedvező munkahelyi környezettel, az egészég és biztonság kérdéskörével, melyben munkavállalói oldalon az EMCEF meghatározó partner. Mindenki számára világos, hogy jól működő, versenyképes gazdaság, bányaipari, kitermelő-ipari vállalkozások – a biztonságos energiaellátás és nyersanyag ellátás - nélkül elképzelhetetlen. E nélkül a munkahelyek nem őrizhetőek meg, nem bővíthetőek a foglalkoztatás lehetőségei. A szociális párbeszéd során a munkaadói oldal ez irányú kezdeményezéseiben a munkavállalói oldal bizonyítottan elkötelezett partner. A bizottság működése során - az innováció és versenyképesség jegyében - számos témakör került és kerül egyeztetésre. A munkaadói oldal alapvető érdeke a kitermelő-ipari vállalkozások működtetése, versenyképességének javítása. Ezért elsősorban azok a témakörök tarthatnak számot érdeklődésére, melyek a gazdasággal függenek össze. Ilyenek a világgazdasági kihívásokra adandó válaszok, például
Fontos ugyanakkor ezen gazdasági kérdéskör mellett az egészég és biztonság ügye. Ennek részeként a kitermelő-ipari szociális párbeszéd során létrejött az a megállapodás, mely a kristályos szilikát okozta egészségkárosodás visszaszorítását célozza. Az EMCEF és az uniós munkáltatói szakmai szervezetek között létrehozott dokumentum példaértékű az uniós kiterjesztést illetően is. Az Unióban a vállalkozások szociális felelősségének, a munkavállalók jogainak erősítése érdekében széleskörű szakmai és politikai vita kezdődött. Ennek kiindulópontja a 2001 júliusában a „Vállalkozások szociális felelőssége európai keretének elősegítéséről” kiadott Zöld Könyv (COM /2001/ 366 final: Green paper on Promoting a European framework for Corporate Social Responsibility. A magyarországi Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság műkése – munkaadói szemszögből A szociális párbeszéd intézményrendszerének létrehozása Magyarország uniós csatlakozásának feltételeként került meghatározásra. A bányászatban ez a párbeszéd nem volt előzmények nélkül, hiszen a szerkezetátalakítás Magyarországon is a munkavállalói és munkaadói szervezetek szoros együttműködését váltotta ki. Szakmai szervezetként, a munkaadói érdekérvényesítésre 1992-ben alakult a - ma már a bányaipar egészét reprezentáló - Magyar Bányászati Szövetség, mely kezdettől jó együttműködést alakított ki a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetével. A Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 2003 májusában alakult meg, azóta folyamatosan működik, jelentős eredményeket ért el. Közülük munkaadói szemszögből kiemelkedik a CO2 kvóta növeléséért indított sikeres kezdeményezés. Kiderült ugyanis, hogy Magyarország kezdetben egy irreálisan alacsony mértékkel számolt, mely nem csak hogy a fejlesztésekhez, de még a meglévő kapacitások működtetéséhez sem biztosított volna elegendő kvótát. A közös fellépést a Kormány méltányolta és a megalapozott igénynövekedést továbbította az EU Bizottságnak, mely ezt el is fogadta. A munkaadók szempontjából Magyarországon is a gazdasági, versenyképességi kérdéskör a legfontosabb az ágazati párbeszéden belül. Ezért a BDSZ-el közösen forszírozzuk az energiaellátás biztonságának kérdéskörét az energiapolitika korszerűsítését az olajár robbanások kapcsán, továbbá az ásványvagyon stratégia nemzeti kidolgozását. Olyan stratégiáét, mely nemzetgazdasági érdekből prioritást adjon a bányászatnak a túlzott környezetvédelmi követelmények felülvizsgálatával és módosításával. A Nemzeti Fejlesztési Tervhez a munkaadói oldal által széleskörű szakmai együttműködéssel készült – a természeti erőforrások intenzív kihasználását célzó – tanulmányt (melynek szerves részét képezi a „Tiszta szén stratégia” magyarországi honosítása is) az ágazati párbeszéd részeként a munkavállalói oldal is messzemenően támogatja. A munkavállalókat különösen érintő kérdésben – az Ágazati Keret Kollektív Szerződés ügyében - a közeljövőben megkezdődnek a tárgyalások a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottságban. Dr. Zoltay Ákos
|
