A balatongyöröki nemzetközi konferencia tapasztalatainak ÖSSZEGEZÉSE

A konferencia alapvető célja az volt, hogy a szociális partnerek együttműködésével, alakuljon ki a kitermelő iparágakban, s ezen belül az energiaiparban, egy jövőképet is formáló konferenciai anyag, amely segítséget ad a szénbányászati szerkezetátalakítás (és az európai integráció) előtt álló Bulgária, Románia számára is. A tanácskozás elsődlegesen ezt a célt szolgálta.

Világossá vált: mára megérett a helyzet, hogy az Unió komolyabb szerepet játsszon az európai energiapolitika, elsősorban az energiabiztonság megteremtése érdekében. Ez összekapcsolódik azzal is, hogy az európai iparpolitikába 2004-től van egyfajta szemléletváltozás, mely szerint az ipari fejlődést jobban kell támogatni, s ehhez az is kell, hogy a működési feltételek a kitermelő-iparágakban javuljanak. Ha azt akarjuk, hogy az Európai Unió ipari területen foglalkoztasson, s modern, versenyképes termékeket állítson elő, akkor szükséges, hogy a következő években az új iparpolitika, új energiapolitikával kapcsolódva foglalkoztatási aspektusokat is meghatározzon.

A spanyol, a francia, és a két magyar kolléga, azzal, hogy bemutatták a szerkezetátalakítás menetét – a francia kollégák jelezték is, hogy amennyiben a szénhidrogének árának növekedését világosabban, tisztábban látják, akkor a szénbányászatot nem fejlesztették volna vissza – jelezték számunkra, hogy új gondolkodásmódra is szükség lesz az európai és a nemzetállami energiapolitikában.

Javítani kell az energiafelhasználás és a termelés hatékonyságát is. Ennek fontos eleme lesz az erőművek hatékonyságának növelése, és az Európában, nagy mennyiségben található szén felhasználása az energiatermelésben.

A megújuló energiák használatát, azok összes kockázatával együttesen kell kezelni.

Fontos volt a konferenciának az a megállapítása, hogy ma még nagyobb bányászati kapacitással rendelkező kitermelő ország: Németország, Lengyelország és Csehország. Lengyelországban jelentős termeléskoncentrálásra kerül sor, ami természetes módon érinti a szénbányászatban foglalkoztatottak létszámát is, de Európának a német, lengyel és cseh jó minőségű szenekre, energiaellátás szempontjából szüksége van. Ez biztosíthatja a szénhidrogén-függőség csökkentését, illetve az ott dolgozók számára egy biztosabb jövőkép megteremtését.

A jövőbe mutató technológiákkal formálni kell magát a jövőt is. Ebben a kutatás-fejlesztésnek fontos szerepe lesz. Németország élen jár a kutatási-fejlesztési folyamatokban, amelynek fontos háttere - közös érdekek alapján - a környezetbarát felhasználás, illetve a környezetbarát feltételek biztosítása. Amennyiben a széndioxid-kibocsátási kvótákban is, illetve a széndioxid-kibocsátás csökkentésében is sikerül előrelépni a kutatási-fejlesztési folyamatokban, újra fontos szerepe lehet (a tisztaszén-technológiákkal együtt), az európai szenek energetikai felhasználásának, ami foglalkoztatás bővülést, illetve egyes bányászati térségek fejlődését hozhatja magával, a feldolgozói, a beszállítói iparág, s a szolgáltatások bővülésével.

Az európai folyamatokban kitekintést kaptunk a „Zöld Könyv”-ben foglaltakra, illetve az EMCEF energiapolitikájára. Ez a két dokumentum egymással összhangban készült el és lehetőséget biztosít a jövő számára is. Hiszen ha a „Zöld Könyv”-ből „Fehér Könyv” lesz, annak előírásai a nemzetállamok számára kötelezővé válnak.

A konferencia megállapításai szerint az európai aspektus megjelenése a kitermelő-iparágban fontos és hozzájárulhat az európai foglalkoztatás bővítéséhez. Ebben a szociális partnerek között összhang volt. Azt, hogy a jövő vonatkozásában szükséges fejlesztéseket, modernizációs folyamatokat végig kell vinni, mindkét fél támogatja, s abban is megállapodásra jutottunk, hogy az európai szociális modell fenntartásában a munkáltatói, munkavállalói együttműködésnek, a kollektív szerződések rendszerének fontos szerepe kell, hogy legyen. Örömmel tapasztaltuk, hogy a bolgár kollégák stratégiával rendelkeznek. Ez a stratégia tartalmazza az új technológiák bevezetését a bolgár bányaiparban. Azt is közölték, hogy a nagy veszteséggel termelő munkahelyek mellett nem akarnak kiállni, ott a szerkezetátalakítást támogatják, ha megfelelő szociális háttere lesz az átalakulási folyamatnak. Ebből a szempontból, a már szerkezetátalakításon átesett országok, illetve ahol most zajlik (Csehország, Lengyelország), és a jövő évben csatlakozó Bulgária, megfelelő tapasztalatcserét biztosítottak. Ezek egyrészt a kézikönyvben megtalálhatóak, másrészt a gyakorlati kapcsolattartásnak a feltételei is kialakultak.

Világosan megfogalmazta a konferencia, hogy szerkezetátalakítást nem lehet sikeresen végigvinni, ha a humánpolitikai intézkedéseknek nincs meg a megfelelő háttere. Itt az átképzés, képzés, mint az egyik legfontosabb funkció jelenik meg, összekapcsolva a munkahelyteremtéssel, a foglalkoztatás-bővítéssel, s a szociális intézkedések sorozatával. Ebben a földalatti munkát végzők számára korkedvezményes nyugdíjrendszernek, az újrakezdést támogató alapoknak és az egyéb más, szociális ellátást biztosító juttatásoknak fontos szerepe van. A lényeg az, hogy egyetlenegy ember sem kerülhet kilátástalan élethelyzetbe a bányászati szerkezetátalakítás kapcsán, mert ennek a hatásai, kisugárzó negatívumai, hátrányosan hatnak az adott térségben élőkre.

Fontos, hogy a konferencia munkáltatói, munkavállalói résztvevői által elmondott jó gyakorlatok, jó gyakorlatokként jelenjenek meg a kézikönyvben. Ezt lehet majd használni a későbbiekben más, európai integrációra váró országokban, például a balkáni államokban is.

Lényeges üzenete volt a konferenciának, hogy a kitermelő-iparágak nélkül nem lehet sikeres az Európai Unió iparpolitikai programja, hiszen ha a nyersanyagokat nagy távolságokból kell szállítani, a termelés költségei megemelkednek, a versenyképesség kevésbé biztosítható. Vannak olyan kitermelt nyersanyagok, amelyek egyébként is, nagyobb mennyiségük miatt, Unión kívül nehezen szerezhetők be. Nem lehet az Európai Unió energetikai kiszolgáltatottságát tovább növelni (sőt! Meg kell szüntetni.). Ehhez átgondolt, tudatos energiamixre van szükség. Ez teremthet az iparágakban dolgozó munkavállalók számára jövőképet és kollektív szerződéssel lefedett jó munkahelyeket.
Ehhez a konferencia hozzájárult.