Az Európai Bizottság Szerkezetátalakítási Fórumának összefoglalója
eu_flag

A jelenlegi kihívások
A vállalatok a szerkezetátalakítást negatív tényezőként érzékelik a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre, ugyanakkor alapvető fontosságú a vállalatok túlélése és a fejlődés szempontjából. Arra kell törekedni, hogy a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre kifejtett hatásuk a lehető legrövidebb ideig legyen érezhető és a lehető legkisebb legyen.
A strukturális átalakítás vállalati szinten a számtalan tényező hatása következtében megvalósítandó folyamatos termelés átalakítás formája.
Az európai egységes piac kialakulása és a gazdaságok nyitása és részvétele a nemzetközi versenyben új lehetőségeket jelent a vállalatok számára, gazdasági dinamikát, versenyképességet, valamint a magas szakértelmet kívánó munkahelyek létrehozását
Az EU belső piacán végbemenő verseny elősegíti a boldogulást,  valamint a tartós foglalkoztatást.
Az innováció az új termékek és új szolgáltatások létrehozásának, gazdaság újjá éledésének fő mozgatóereje. A műszaki innováció is előidéz strukturális átalakulást:

  • az új információs és kommunikációs technológiák felgyorsítják, és olcsóbbá teszik a nemzetközi kereskedelmet és a termelés koordinációját,
  • miközben létrejönnek új alkalmazások, amelyek a korábbinál kreatívabb és magasabb minőségű munkahelyeket jelent.
  • az új gyártási folyamatok és módszerek is a magasabb minőségű munkahelyek létrejöttével járnak,
  • amelyek betöltéséhez új típusú szakképzésre van szükség. 
  • Az ökológiai innovációkkal is új munkahelyek jönnek létre, javítva szociális jólétünket.

Az új jogszabályok vagy a dereguláció változásokat hoztak a termelésben és a munkaerőpiacon:
Mennyiségi szempontok: a kiigazítások a termelés és a szolgáltatás terén dolgozók új megoszlását eredményezik. Valójában Európában nő az új állások száma: 1977 és 2002 között nettó 30 millió munkahely jött létre, mégpedig úgy, hogy 44 millió új munkahely keletkezett a szolgáltatás szektorban, legalább 7 millió munkahely szűnt meg az iparban és 7,5 millió a mezőgazdaságban. Minden évben az európai vállalatok 10 százaléka kezdi meg működését és szűnik meg. Becslések szerint, a tagállamokban átlagosan naponta 5 ezer és 15 ezer közötti munkahely jön létre és szűnik meg.
Minőségi szempont: az európai tendencia az, hogy bizonyos ágazatokban magasabb minőségű és magasabb termelékenységű munkahelyek jönnek létre. A szolgáltatásokban a foglalkoztatás az elmúlt 20 évben nőtt, 2003-ban minden három fő közül kettő ebben a szektorban dolgozott; az elmúlt öt évben a szolgáltatás szektorban a foglalkoztatás 25%-kal nőtt.  1998 és 2003 között az EU-15-ben a dolgozók három kategóriáját illetően volt növekedés tapasztalható (+2.2% az alacsonyan szakképzett dolgozók, +14.2% a közepes szakképzettségű dolgozók és +25.1% a magasan képzett dolgozók esetében). Ugyanakkor az alacsony szakképzettségűek aránya az összes foglalkoztatott között csökkent

A dolgozók nem mozdulnak el automatikusan az egyik szektorból a másikba. A mással felváltott, néhány különösen veszélyes, szennyezett munkahely megszűnése pozitív eseményként értékelhető. Az újonnan létrejött munkahelyekre azonban nem feltétlenül azok az emberek kerülnek, akik feleslegessé váltak, hiszen nem feltétlenül esik egybe a hely, illetve a szakképzettség iránti kereslet.
Ezek a változások a legsebezhetőbb népesség csoportokat érintették, különösen az alacsony szakképzettségű munkásokat.
A negatív tendenciákat enyhítheti, ha az állam, a hatóságok megfelelő lépéseket tesznek, és ha az  érintettek között hatékony koordináció alakul ki.
A gazdaság nyitottá tétele azzal a következménnyel jár, hogy a gazdaság növekszik, nő a foglalkoztatottság, ugyanakkor azonban  költséges alkalmazkodásra kényszeríti az érintett vállalkozásokat és munkavállalókat.

Hatásai:
- a gazdaság nyitásának költségei általában bizonyos szektorokban és/vagy területeken koncentrálódnak;
- a költségek természete olyan, hogy nem lehet közvetlenül megfeleltetni a nyitás következtében létrejövő haszonnak;
- bizonyos időnek kell eltelnie, hogy a gazdaság nyitásából származó előnyök a költségek kiadása után láthatóvá váljanak;
- a költségek és a haszon nem ugyanazon a helyen jelentkezik.

A közösségi politikák megerősített koordinációja érdekében konvergenciára és szinergiára van szükség a különféle belső célok, politikák és akciók között.

  •  Az Európai Foglalkoztatási Stratégia reformja:
  • szerkezetváltást megelőzően és annak levezénylése során: több embert vonzzon és tartson meg a munkaerőpiac,
  • javuljon a dolgozók és a vállalatok alkalmazkodó képessége, és
  • többet fektessünk be a humántőkébe.

Az Európai Szociális Alap szabályozásának új javaslata (2007-2013-as pénzügyi tervezés) megerősíti ezt a szerepet, különösen a következő összefüggésekben:

  • a dolgozók és a vállalatok alkalmazkodóképességének megerősítése az ágazati és a vállalati szerkezetváltással összefüggésben;
  • az emberi tőkébe és az egész életen át tartó tanulásba történő befektetés támogatásával; az Európai Szociális Alap támogathatja a helyi szükségleteket kielégítő és a széleskörű partnerségen alapuló minőségi képzési rendszereket;
  • foglalkoztatási és innovációs paktumok és országos, regionális és helyi szintű partnerségek létrehozásával; például, az új szabályozás ösztönözi fogja a gazdasági és társadalmi változások előtti rendszerek kifejlesztését;
  • az érintettek intézményes képességének és hatékonyságának erősítésével, például a „változást levezényelő menedzserek” képzésével;
  • a szakképzésért felelősök és a regionális fejlesztésért felelős partnerek közötti szinergia és partnerség erősítésével.

A partnerség erősítése a változás megvalósításához:

  • Az ágazati szociális párbeszéd erősítése
  • Vállalati szociális felelősség
  • „Szerkezetváltás” fórum létrehozása

A szociális partnerek szerepe

  • az európai ágazati szociális bizottságokban rajtuk múlik, hogy kifejlesztenek-e módszereket a szerkezetváltás előtti időszakra, különös figyelemmel a 2.4. pontban foglalt tárgyalások következtetéseire és a saját ágazati és regionális monitoring kezdeményezéseikre;
  • miután adott a saját ágazatukat illető sajátos tudásuk, valamennyi szinten szerepük van a hatóságok informálására és riasztására. Ha a szociális partnerek elhatározzák, hogy riasztják a Bizottságot egy különösen aggasztó fejlemény ügyében, a Bizottság elhatározhatja, hogy beindít egy komoly ágazati vagy regionális ellenőrzést a fenti 2.1.3. és a 2.1.4.-es pontokban foglalt vonalak mentén.

A vállalatok szerkezet-átalakításáról és az európai üzemi tanácsokról szóló, az európai szociális partnerekkel történő konzultáció második szakasza:

  • a szociális partnerek jobb bevonása a vállalati szerkezetváltásokat megelőző szakaszban és annak folyamatában, mivel ők a szerkezetváltással kapcsolatos hatékony akciók kulcsfontosságú szereplői.
  • a szociális partnereket arra ösztönzik, hogy folytassák megkezdett munkájukat a szerkezetváltás legjobb gyakorlataiból összeállított irányvonalak alkalmazására való ösztönzést és az európai üzemi tanácsokat illetően.

A cél az, hogy egymás között a kívánatos utakról és eszközökről megállapodást érjenek el a következő kérdésekben:

  • a struktúraváltásra vonatkozó, már meglévő irányvonalak alkalmazását és monitoringját biztosító mechanizmusok alkalmazása és a továbbhaladással kapcsolatos viták;
  • a struktúraváltással foglalkozó, már létező irányvonalakban rögzített jó példák alkalmazásának ösztönzése;
  • az európai üzemi tanácsok működésével kapcsolatos jó példák terjesztése, azzal a céllal, hogy még hatékonyabbá válik működésük, különös tekintettel a változás levezénylésében játszott lehetséges szerepüket illetően;
  • közös megközelítés kigondolása e kommunikáció más - a szociális partnereket érdeklő - pontjait illetően, különös tekintettel a képzésre, a mobilitásra, az ágazati dimenziókra és a struktúraváltás előtti  lépésekre.

Következtetések:

  • a struktúraváltás elősegítheti a gazdasági és társadalmi haladást, de csak akkor, ha megtörténnek a helyes lépések a változások előtt, és a cégek gyorsan és hatékonyan tudják levezérelni a szükséges változásokat, és ha állami segítség biztosítja, hogy a változások a megfelelő körülmények között menjenek végbe.
  • A változásokat megállítani és befagyasztani igyekvő politika csak a problémák elodázását szolgálja és fokozza a negatív hatásokat.
  • Lelassíthatja az innovációt és az európai vállalatok versenyképességének elvesztéséhez vezethet. Ráadásul, a munkavállalók alkalmazhatóságát csökkentő politika súlyosan hátráltathatja a növekedést és a szociális kohéziót.

Négy alapvető követelmény:

  • A különféle politikák közötti konzisztencia, ha a növekedés és a bekövetkező szerkezetváltás el akarja kerülni a humántőke elvesztését.
  • A különféle közösségi politikákat magába foglaló, hosszú távú perspektíva szükségessége. Ha a gazdasági és szociális szereplők hatékonyan akarnak fellépni, szükségük van arra, hogy előre lássanak.
  • Szükség van valamennyi érintett szereplő részvételére, leginkább és elsősorban a szociális partnerekére.
  • Szükség van a helyi dimenziót is figyelembe venni, hiszen elsősorban a helyi szint az ahol a struktúraváltást megelőző lépések a leghatékonyabbak lehetnek. Ebből a szemszögből vizsgálva a témát, az EU regionális ás kohéziós politikájának katalizátor szerepet kell játszania.

Javasolt lépések :

  • Az Európai Foglalkoztatási Stratégia felülvizsgálata, három prioritásra összpontosítva: a foglalkoztatási ráta növekedésének ösztönzése, a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodóképességének növelése, a humántőkébe történő befektetés növelése.
  • A pénzügyi eszközök reformja, a Lisszaboni stratégiához történő hozzájárulás végett,  különösen a kohéziós politika erősítése, az Európai Szociális Alap és az európai oktatás és egész életen át tartó tanulás terén.
  • Az előre nem látott események kivédésére egy növekedés kiigazítási alap (€1 000 millió vagyonnal), és a kohéziós politika részeként egy tartalékalap létrehozása (a konvergencia alap vagyonának 1%-a és a Versenyképesség alap vagyonának 3%-a értékben).
  • Az alapvető szociális szabványok előmozdítása, tisztességes munkakörülmények és szociális párbeszéd a külpolitikában.
  • Az Európai Struktúraváltás Monitor által a szerkezetváltások közelebbi (mélyebb) monitoringja.
  • Erőteljesebb ágazati és regionális monitoring azokban az ágazatokban, ahol rövid távú versenyhelyzetük jelentős változása várható.
  • Az ágazati szociális párbeszéd bizottságok erőteljesebb bevonása a struktúraváltás ügyeibe.
  • Egy belső, bizottságon belüli munkacsoport létrehozása a struktúraváltás témájában.
  • „Struktúraváltás” Fórum létrehozása.
  • Zöld könyv a munkajog továbbfejlesztéséről.
  • A Közösségen belüli munkaerőmozgás elősegítése.
  • A szociális partnerekkel a struktúraváltás és az európai üzemi tanácsok témájában a konzultációk második szakaszának elindítása, különös tekintettel a struktúraváltás és az európai üzemi tanácsok jó példáival foglalkozó útmutatók alkalmazásának ösztönzésére.