Bányászszakszervezet

Biztonság, kiszámíthatóság, jövőkép

Tanácskozott a bányászszakszervezet XXX. kongresszusa

A XXX. kongresszusát tartotta a Bánya- és Energiaipai Dolgozók Szakszervezete 2005. november 10-11-én Balatonfüreden. A mintegy 27 ezer szakszervezeti tagot 154 fő küldött képviselte.

Részt vett a kongresszuson Patrick Mazeau az Európai Ágazati Szövetség, az EMCEF főtitkár helyettese, Bernd Westphal az EMCEF Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottságának soros elnöke, Jan Sabel a cseh bányászszakszervezet elnöke, Frantisek Nekola alelnök és Vlastimil Altner a nemzetközi ügyek titkára, valamint Manfred Anderle az osztrák szakszervezet, a GMT nemzetközi titkára. A magyar kormányt Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint Hatvani György a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára képviselte. Ott volt a tanácskozáson dr. Esztó Péter a Magyar Bányászati Hivatal vezetője, a Bányász Ágazati Párbeszéd Bizottság elnöke, dr. Zoltay Ákos a Magyar Bányászati Szövetség főtitkára, dr. Havelda Tamás az OMBKE alelnöke, Tóth Ákos a SZÉSZEK igazgatója. A társszakszervezetek képviseletében Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke, dr. Czerván Mártonné az MSZOSZ Nyugdíjas Szövetségének elnöke, Balogh Béla a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke és Keleti Tamás a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az Ipari-Energiaipari Szakszervezetek Szövetsége alelnökei, Terman József az Építő-, Fa és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke, Gál Rezső a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetség elnöke, a Magyar Energiaipari Szakszervezetek Szövetségének elnöke vett részt a kongresszus munkájában.

Ott volt a tanácskozáson Csatlós Ferenc a Bányász Művelődési Intézmények Szövetségének elnöke és Kerekes István a BDSZ Önsegélyező Pénztár ügyvezető igazgatója.

Együttműködés a munkavállalók és a nyugdíjasok érdekében

Rabi Ferenc szóbeli kiegészítése az Országos Tanács beszámolójához

Az elmúlt 4 évről szóló írásos előterjesztéshez Rabi Ferenc a BDSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta: négy esztendeje a kongresszuson még az volt a kérdés, milyen helyzetbe kerülnek a szakszervezetek, hogyan tudnak megfelelni a munkavállalók jogos kívánalmainak. Közülük a legfontosabb volt a biztonság, a kiszámíthatóság, a jövőkép. A BDSZ Országos Tanácsa akkor úgy döntött, hogy részese lesz annak a folyamatnak, amelyet az MSZOSZ kezdeményezett és programon alapuló együttműködési megállapodást köt Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölttel. A szakszervezetek egységesek voltak abban, hogy a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók között alakuljon ki olyan ágazati szociális párbeszéd, amely megfelel az Európai Unió gyakorlatának, s amely választ ad az ágazgatok legégetőbb gondjaira és megfogalmazza a következő időszak legfontosabb törekvéseit.

Azokat a lépéseket, amelyek azóta a bányászat, a bányászok érdekében történtek fontosnak mondta a beszámoló. Megalakult a gazdasági szociális tanács, amely megteremti a feltételeit egy átfogó társadalmi megállapodásnak. A kormány 100 napos programjából adódóan, a szakszervezetek, a munkavállalók számára kedvező változások következtek be a munka törvénykönyvében. Erősödött a szakszervezeti tisztségviselők védelme, javultak a kollektív szerződések megkötésének feltételei. A következőkben a foglalkoztatáspolitikában az eddiginél nagyobb hangsúlyt és támogatást kap az álláskeresés és szigorodik a munkavédelmi törvény, a munkavállalók védelme.

Jelentős helyett kapott a megállapodásban a bérek alakulása. A reálbérek ötszázalékos növekedésével számoltak évente, ám az eredmény felülmúlta a várakozásokat. A bérek vásárlóértéke várhatóan 30 százalékkel emelkedik. A bányászszakszervezet és a VDSZSZ a villamos ipari és a helyi kollektív szerződésekben elérte, hogy a bányászatban az átlagos kereseti színvonal emelkedett. Igaz, nem érte el azt a mértéket, amelyről az előző kongresszuson döntöttek, az üzemek többségénél ennek nem voltak meg a feltételei. A szakszervezetek ugyanakkor elérték, hogy a személyi jövedelemadó-terhek csökkennek, a nettó keresetek jobban nőnek, mint a bruttó bérek, a minimálbér újra adómentes. Mindezek az eredmények azt jelzik, hogy a mozgalom él, a szakszervezetek, köztük a bányászszakszervezet eredményesen dolgozik, - hangsúlyozta Rabi Ferenc.

Az együttműködési megállapodásban megfogalmaztak olyan intézkedéseket is, amelyek a nyugdíjasok életkörülményeit javították. Az MSZOSZ és a bányászszakszervezet kezdeményezésére a nyugdíjasok visszakapták az 52 milliárdot, amit az előző kormány törvénytelenül elvett tőlük. Fokozatosan bevezetik a 13. havi nyugdíjat, 2 lépcsőben megvalósul a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek járadékának 10 százalékos emelése, visszaállították a méltányossági nyugellátás intézményét és a nyugdíjbiztosítási főigazgatóságnak lehetősége van arra, hogy a nehéz helyzetbe került idős embereket segéllyel támogassa. A most induló 5 éves programmal pedig a kormány arra törekszik, hogy mérsékelje a korábban megállapított nyugdíjak igazságtalanságait is. A BDSZ elnöke azt is elmondta: van a megállapodásnak olyan része, amelyet nem sikerült teljesíteni. A 38 órás munkahetet, a nemzetközi és a hazai versenyhelyzetben ma még nem lehet bevezetni. A szakszervezet azonban nem mond le a munkaidő mérsékléséről. Arra törekszik, hogy legalább egy nappal csökkenjen az éves munkaidő-alap. Megerősítette: összességében a kormánnyal kötött megállapodás eredményes volt, azt emelt fővel vállalni lehet. Ezt követően a beszámoló arról szólt, hogy az elmúlt években a bányászatnak számos kihívással kellett szembenéznie Európa szerte és itthon is. A bányászatot, az energia termelését szigorúbb feltételekhez kötötték, bányákat zártak be, munkahelyek ezrei szűntek meg. A környezet védelmére, a globális felmelegedés mérséklésére nemzeti gázkibocsátási tervek készülnek, amelyben széndioxid kvótát állapítanak meg. Ezt túllépve jelentős büntetéssel kell számolniuk a cégeknek. Ezért a bányászszakszervezet véleménycserét kezdeményezett a munkáltatókkal, hogy a szenes erőművek számukra megfelelő gázkibocsátási kvótát kapják.

Ugyancsak jelentős kihívás volt, hogy az energiapolitikában a legkisebb költség elve került előtérbe. A szénbányászatra épült villamosenergia-termelés nem mindenütt állta a versenyt, szembe kellett nézni a bányák bezárásával. Összességében 50 ezer bányász munkahelyét kellett pótolni. Hosszú és kemény tárgyalások során a bányászszakszervezet megállapodott a kormánnyal a munkavállalók támogatásáról, a munkahelyek védelméről, új munkahelyek teremtéséről. Sikerült elérni, hogy a Vértesi Erőmű Rt márkushegyi bányája 2014-ig biztosan termel. Ebben része van annak a beruházásnak, amelyet az erőmű valósított meg a környezetet óvó kéntelenítő berendezés megépítésével. A kistérségekben új unkahelyek jöttek létre, jelentős számú bányász átképzésben vett részt. Emellett a kormány elfogadta a bányászok nyugdíjazásánál a 25 év szolgálati időt, vagy az 5 ezer föld alatti műszakot, a fekete kőszénbányászoknál a 4 ezer, az uránbányászoknál pedig a 3 ezer műszakot. A külszíni termelésirányítók nyugdíjazásánál megszüntették az igazságtalan megkülönböztetést.

A továbbiakban Rabi Ferenc a foglalkoztatási alap feltöltéséről beszélt. Azokról a "segélycsomagokról", amelyek folyamatosan segítik a bányászok újrakezdési esélyeit. itt említette meg, hogy a szakszervezet fontosnak tartotta, ott is megmaradjanak a bányászközösségek, ahol a bányákat bezárták. A szakszervezet 14, a Bányász Művelődési Intézmények Szövetsége 25, a Bányászokért Alapítvány pedig 21 millió forinttal támogatta a nyugdíjas közösségeket, a művelődési intézményeket, a hagyományőrző közösségeket. Ez a pénz csak töredéke annak, amit a bányavállalatok ilyen célokra fordítottak. Arra azonban lehetőséget adtak, hogy ezek a közösségek fennmaradjanak, működjenek. A BDSZ elnöke kiemelte: a megállapodás, az annak nyomán született intézkedések a bányászok érdekeit szolgálták, enyhítették azokat a gondokat, amelyeket a bányák bezárása, a munkahelyek megszűnése okozott. S fontos, hogy a kormány kötelezettséget vállalat a tárgyalások folytatására

Ezt követően az előterjesztő arra hívta fel a figyelmet, a számítások szerint 2020-ig megduplázódik a világ energia igénye. S már ma is a szénhidrogének - a földgáz és a kőolaj - elégítik ki az igények jelentős részét, amelyek finanszírozása meglehetősen nagy gond. Ezért az Európai Unióban, a Bányász Párbeszéd Bizottságban is keresik a lehetőségét annak, hogyan lehet mérsékelni az unió energia kiszolgáltatottságát. S itt szerephez juthat a szén, amelyből van Európában és Magyarországon is. A hazai ásványi nyersanyagvagyont 7000 milliárd forint értékűre becsülik. Végig kell gondolni, hogy ezt a jelentős értéket környezetbarát technológiával hogyan lehet felhasználni az energiaellátásban, s milyen szerepe lehet ebben a szénbányászatnak. A szénnel számolni kell, hiszen a bányászat ma is a GDP növelő tényező, a költségvetésbe befizetett bányajáradék mintegy 20 milliárd forint.

A szakszervezeti mozgalomról a beszámoló megállapította, hogy pozíciói javultak, és ebben nagy része volt a területi szervezetek, az alapszervezetek munkájának, a helyi tisztségviselők folyamatos kapcsolatának, rendszeres párbeszédének a szakszervezeti tagokkal. Eredményként az üzemi tanácsok választásakor kétharmados többséget ért el a szakszervezet a bányászat területén, a VDSZSZ területén pedig meghaladta ezt az arányt. A szervezettség 50 százalék körül alakult, de két nagyobb üzemben túllépte a 90 százalékot. Arra kell törekedni, hogy a jövőben is erősödjenek a területi szervezetek, az alapszervezetek, növekedjen a taglétszám és nagyobb legyen a tagdíjfizetés fegyelme.

Elismeréssel szólt Rabi Ferenc a nyugdíjas szervezetek tevékenységéről, amelyek példamutató munkát végeznek a nyugdíjas bányászok összefogásában, informálásában, a rászorulók támogatásában. Igaz, az összetartozás érzését erősítik az olyan kedvezmények, mint szénjárandóság megtartása, vagy a baleseti járadék adómentessége. De erős Kapocs a nyugdíjasok igénye a közösségi léthez, az információhoz, s még inkább a bányászszolidaritás, aki a társak közül bajban van, azon segítsenek. A sikondai szanatórium ugyancsak témája volt a beszámolónak. Helyzetéről, a körülmények javításáról a bányászszakszervezet tárgyalásokat folytat a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, valamint Komló város önkormányzatával. Cél, hogy a szanatórium továbbra is a bányászok gyógyulását szolgálja.

Ezt követően a bányászszakszervezet kapcsolatrendszerét értékelte az Elnök. Mint mondotta: kapcsolataik tovább szélesedtek, és jól szolgálták az érdekvédelmi, mozgalmi munkát. Kiszámítható, jó kapcsolatokat alakítottak ki a kormányzati szervekkel a bányászszakszervezetekkel, sikeres párbeszédet folytattak olyan fontos kérdésekről mint az energiapolitika, a szénbányászat szerkezetének átalakítása. Jó együttműködésre törekedtek a MSZOSZ-szel, a szövetséghez tartozó ágazati szakszervezetekkel. A bányászszakszervezet kezdeményezésére a közelmúltban megalakult a bányászlakta települések szövetsége. A szövetség célja, hogy a bányák bezárása után is gyarapodjanak a települések és megmaradjanak a bányászközösségek. Felveszik a kapcsolatot az Európai Bányásztelepülések Szövetségével, hogy munkájába bekapcsolódhassanak a magyar bányászok is. Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, jónak ítélte az együttműködést az Európai Ágazati Szövetséggel és az Európai Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottsággal. A bizottságban jelentős súlya van a Magyar Bányászati Szövetség nek.

Befejezésül a szakszervezet gazdálkodását elemezte Rabi Ferenc. Többek között elmondta: a szakszerű és következetes munka eredményeként sikerült megőrizni a gazdasági, a szervezeti, a tagdíjfizetési stabilitást. Több millió forintot fordítottak a különböző alapok feltöltésére, amelyek a bányászok és szervezeteik helyzetének javítását szolgálták. Jelentős összegeket fordítottak az épületek felújítására is. Beszéde végén az elnök megköszönte a munkát, amelyet a szakszervezet tisztségviselői, aktívái végeztek az elmúlt négy esztendőben a szakszervezeti tagok érdekében.

Fenyvesi Jánosné a Számvizsgáló Bizottság elnöke beszámolójában úgy ítélte meg, hogy a munkájukat, a gazdálkodást ellenőrzését az alapszabálynak, a hatályos törvényeknek megfelelően végezték. Az átfogó ellenőrzések során meggyőződtek arról, hogy a BDSZ, a területi szervezetek, az alapszervezetek munkája, gazdálkodása törvényes keretek között zajlott, összességében eredményesen dolgoztak. Nőttek a tagdíjbevételek, a vállalkozásokból, a bérleményekből származó bevételek, betartották a vagyonvédelmi szabályokat.

Lőrinc Mihály: A versenyképesség ára

A beszámolót követő vitában elsőként a Mátrai Erőmű Rt küldötte kapott szót. Elmondta: amikor nyitottá vált a villamosenergia-piac, a tulajdonos és a szakszervezet törekvése az volt, hogy megőrizzék a "mátra" versenyképességét, működőképességét. Ez a létszám csökkentését és a költségek 30%-os mérséklését jelentette. Olyan megállapodást kötöttek, amely biztosítja a bányászok helyzetének rendezését és elfogadható a munkavállaló és a munkáltató számára is. A létszámcsökkentés elsősorban az 50 éven felülieket érinti és közülük, mintegy százan, már igénybe vették a nyugdíjellátást. Nem ilyen megnyugtató a helyzet a kft-knél, rájuk ugyanis nem vonatkozik a megállapodás. Az 550-ből 330 munkavállaló helye szűnt meg. A kisebb működő kft-k arra törekszenek, hogy integrálódjanak az erőműhöz. A továbbiakban szóvá tette a villamosenergia-ipari társaságok privatizációjával kapcsolatos kormánymegállapodás módosítását, az önsegélyező pénztárak fogyó pénzalapjának mielőbbi pótlását a "mátránál" szénalapú fejlesztéssel akadályozzák meg a további létszámcsökkenést.

Csizmár Gábor: Kormányprogram és a több és jobb munkahely

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter vázolta a küldöttek előtt a szénbányászat elhúzódó privatizációját kísérő kedvezőtlen folyamatokat. Ellensúlyozásukra a kormány, programmá emelte a minél több és minél jobb munkahelyteremtést, hogy aki dolgozni akar, reális esélye legyen a munkára. Négy évvel ezelőtt 3millió 750 ezer ember dolgozott, a KSH legutóbbi jelentése szerint már 150 ezerrel több, 3 millió 928 ezer. Mintegy 320 ezer új munkahely jött létre, de sok meg is szűnt. A mérleg azonban láthatóan pozitív, de a kormánynak még bőven van tennivalója, - hangsúlyozta a miniszter.

Majd rövid áttekintést adott a magyar gazdaság helyzetéről, amely 8 éve 4-4,5%-os növekedést produkál, s ez az unió átlagának duplája. Nőtt az export és a beruházás is, amely így együtt kiszámítható, fenntartható fejlődési pályát jelent.

A továbbiakban arról beszélt, hogy elindult egyfajta bérfelzárkóztatás is, a reálbér növekedése várhatóan 30%-os lesz. A kormány a tervezett intézkedései között szerepel, a minimálbér kötődjön a tényleges létminimumhoz, ismerje el a szaktudást és kifizetésének garanciáját is megteremtik. Szólt a pályakezdők, az 50 éven felüliek és a kisgyermeket nevelő szülők járulék-kedvezményeiről, az álláskeresés és a felnőttképzés támogatásáról. Az elmúlt 3 év alatt kiépült a felnőttképzés rendszere, évente mintegy 800 ezren tanulnak, és amíg 2002-ben néhány százmilliót, ma már 45 milliárd forintot fordít erre a költségvetés. A 100 lépés program további intézkedéseket tesz a foglalkoztatás bővítésére, többek között a ki-és középvállalkozások lehetőségeinek bővítésére.

A mögöttük lévő 4 év fontos eredményének mondta Csizmár Gábor, hogy kiépült a társadalmi párbeszéd rendszere, újra működik az Országos Érdekegyeztető Tanács, létrejött a gazdasági szociális tanács, 32 ágazatban megalakultak és működnek az ágazati párbeszédbizottságok és megállapodások sora született az ágazgat gondjainak megoldására a bányászszakszervezet és a kormány között. Ide sorolta az önsegélyző pénztárak pénzalapjainak feltöltését, amelyre 2005. december 31-ig sor kerül. Az ágazatot érintő létszámcsökkentési gondok enyhítésére 575 milliót, a BDSZ Önsegélyező Pénztárának feltöltésére 225 milliót fordít a kormány. Végül a miniszter elismeréssel adózott az eredményesen működő bányászati és a villamos ipari ágazati párbeszéd bizottságoknak. Következetes munkájukkal elérték, hogy a széndioxid-kvótát újra tárgyalta a kormány, felelősen mondtak véleményt az ország energiai-politikájáról és a szakszervezetnek része volt abban, hogy megoldódott a Vértesi Erőmű Rt. támogatása. Készek vagy az együttműködésre a továbbiakban is, - erősítette meg Csizmár Gábor.

Székely Jenő: Együtt erősek vagyunk

A bauxitbányászok képviselője személyes élménnyel kezdte beszámolóját. Egy korábbi kongresszusról szólt, amikor a 3000 tagot számláló alapszervezet is gyengének minősült. Azóta sok minden megváltozott, kisebb létszámot számlál az alapszervezet is, mégis erősek, mert együtt vannak, a mozgalom egységesen lép fel a bányászok, a nyugdíjasok érdekében. Majd arról a folyamatos átalakulásról beszélt, amely a bauxitbányászatban végbement. E ugyan létszámcsökkentéssel járt, de a gazdálkodó szervezet helyzete stabilizálódott és a két mélyművelésű bánya 400 embernek jelent munkát, megélhetést, amellyel középtávon számolhatnak. A továbbiakban azokat a kihívásokat vázolta fel, amelyekkel a szakszervezetnek, az üzemi tanácsoknak szembe kell nézniük. Egyetértően támogatta azokat az intézkedéseket, amelyek a szakképzést, a felnőttképzést jobbítják és felhívta a szakszervezeti tisztségviselők rendszeres képzésére hiszen csak felkészülten tudják érdemben képviselni a szakszervezeti tagok érdekeit.

Dr. Esztó Péter: Ásványi nyersanyag stratégia kell

A Magyar Bányászati Hivatal és a négy bányakapitányság nevében köszönte meg az elmúlt évek hatékony együttműködését a bányászszakszervezetnek. Elmondta, hogy a bányahatóságok és a munkavállalók együttműködése több mint 100 éves múltra tekint vissza, s ez átfogja a munkavédelmet, a munkabiztonságot és a bányabiztonságot. Ez együttes munka és a munkavállalók fegyelmezettségének eredménye, hogy csökkent a halálos, a súlyos balesetek és a súlyos üzemzavarok száma. Ugyancsak együttműködést, közös munkát igényel a bányászat jövőképe, - szögezte le dr. Esztó Péter. A jövő objektív feltételeként említette a 7000 milliárd forint értékben meghatározott, megkutatott és kitermelhető ásványvagyont. Mint mondta, ehhez azonban nemcsak energiapolitika kell. A Nemzeti Fejlesztési Tervben önállóan legyen végre az országnak ásványi nyersanyag stratégiája, amely összehangolja a jogszabályokat, a programokat és megszabja a bányászat szerepét az ország energiagazdálkodásában. Ehhez kért partnerséget a BDSZ-től a bányászati hivatal elnöke.

Kelemen Béla: A nyugdíj igazodjon a bérekhez

A BDSZ Borsod megyei Területi Tagozatának elnöke 15 alapszervezet négy esztendős munkáját ismertette. Fontos feladatnak határozták meg a taglétszám megőrzését. Vettek fel tagokat más szervezetektől, jöttek bányászözvegyek, de a megszűnt bányák alapszervezeteitől nem jelentkezett át egyetlen tag sem. A taglétszám ugyan csökkent, de a tagdíjbevétel emelkedett. A 4 év alatt a 3.752 millióról 5.371 millióra nőtt, amelyben jelentős része van az alapszervezetekben dolgozó több mint 180 bizalminak. A működési feltételek javításához jelentős mértékben - tavaly 1,2 millió forinttal - hozzájárultak az önkormányzatok, amelyekkel az alapszervezetek többsége jó együttműködést alakított ki. De jelentős támogatást kaptak a BDSZ-től is a megye nyugdíjas szervezetei. Beszámolja végén Méltatta azokat a kormányintézkedéseket, amelyek sokat lendítettek a nyugdíjasok helyzetén., de említette azt is, hogy a nyugdíjak reálértéke folyamatosan javításra szorul, mérsékelni szükséges a bérek és a nyugdíjak között meglévő jelentős különbségeket és civilszervezetként kellene kezelni azokat a szakszervezeti alapszervezetek, amelyek mögött már nincs ott a támogató gazdasági egység.

Wittich Tamás: Közmegegyezés a jövőért

Az ágazatok és a szövetség hatékony együttműködését hangsúlyozta hozzászólásában az MSZOSZ elnöke. Közös fellépésüknek része van abban, hogy több és jobb munkahely kormányzati célként fogalmazódott meg, bekerült a foglalkoztatási programba és a Nemzeti Fejlesztési Tervbe. Eredménye a szakmailag képzett, felkészült, jól fizetett, versenyképes munkavállaló és a versenyképes termék lehet. A parlament előtt több olyan törvénytervezet is van, amelynek előkészítésénél figyelembe vették az MSZOSZ javaslatait. Ilyen a munkaerő-kölcsönzés szabályainak, és a minimálbér kifizetésének szigorítása. Ugyanis ott, ahol erős a szakszervezet, eredményesen lépnek fel a munkaadók önkényeskedése ellen, kollektív szerződés védi a munkavállalókat. Az azonban csak a munkavállalók 40%-át jelenti, többségük kiszolgáltatott helyzetben van. Megerősítette azt is, hogy szigorúbb munkavédelmi törvényre van szükség és a törvény rendszeres ellenőrzésére. Az MSZOSZ javaslatára 100 fővel nő a munkavédelmi ellenőrök száma.

Az MSZOSZ a közelmúltban összegezte a 4 éves munka tapasztalatait, s felvázolta a következő évek feladatait. A jövőbeli tennivalók közül a legfontosabbnak azt tartják, hogy széles körű társadalmi vitában alakuljon ki a munkavállalók, a családok, a társadalom jövőképe. Az MSZOSZ alapvető célnak tekinti, hogy a kormányok a rendelkezésre álló forrásokat az életminőség javítására használják fel. Ez azonban csak egy fejlődő, versenyképes országban valósulhat meg. Segíti ezt, ha a képzés, a szakképzés, a felnőttképzés jobban igazodik a munkaerőpiac igényeihez. A szakszervezet célja továbbra is az, hogy több és jobb munkahely létesüljön, a tisztességes munkáért tisztességes bért kapjanak a munkavállalók. A számítások szerint 2013-ig 13 ezer milliárd euró jön az országba. El kell készülni arra, hogy ezt a pénzt okosan, hasznos célokra használjuk fel. Wittich Tamás ezért fontosnak ítélte, hogy az egész lakosságot érintő stratégiai kérdésekben közös megállapodásra jussanak a politikai erő, ne tegyék azokat szűk napi politikai csatározások martalékává. Az MSZOSZ ezért társadalmi szerződés megkötését kezdeményezi ezekben a kérdésekben, s a szerződés betartása kötelező legyen a kormányok, a politikai párok számára.

Torma Lajos: A minimum maximum is

A Vértesi Erőmű Rt. küldöttének mondandója a bányászbérek alakulásáról szólt. Az állami tulajdonban lévő társaságnál hiába emelkedte jobban a bérek az inflációnál, nem tudták megközelíteni az európai béreket. A béremelés minimuma egyben a maximumot is jelenti az ágazaton belül. Megnyugtatónak mondta, hogy a mélyművelésű bányák bezárása után mindent megtettek azért, hogy humánusan intézzék a munka nélkül maradt emberek ügyét. A szakszervezet kezdeményezte azt is, hogy a nyugdíj előtt álló bányászok kedvezményt kapjanak a nyugdíjba-vonuláskor. A rendelet egyedülálló Európában. Azok számára pedig, akik még nem érték el nyugdíjjogosultságot igyekeztek munkalehetőséget keresni. Igen, erre már csak Márkushegyen van lehetőség.

Patrich Mazeau: Az ágazatnak jövője van Európában

A főtitkár szervezete az EMCEF testvéri üdvözletét hozta a kongresszusnak. Majd arról beszélt, hogy Európában egyesek túl gyorsan ítélték halálra az ágazatot, figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy az energiaellátásban nagy szerepe van a bányászatnak. Az energiaszükségelt 50%-a már most kívülről jön Európába, s ha nem történik átgondolt intézkedés, 2023-ban Európa energiai-függősége tovább nő, a behozott energiai aránya eléri a 70%-ot. Mint mondta, brüsszeli tevékenysége arra irányul, hogy az illetékesekkel elfogadtassa: az iparágnak jövője van, az európai iparfejlesztéshez szükség van a bányászatra. Szerencsére nincs egyedül ebben a munkában, a magyar bányászszervezetek nagy súllyal képviselik az ágazatot Európában. Rabi Ferenc a BDSZ elnöke lesz a soros elnöke az Európai Bányászati Ágazati Bizottságnak.

Dr. Zoltay Ákos: Gazdaság és környezet megférnek egymással

Minden el kell követni annak érdekében, hogy jobb belátásra bírjuk az európai bizottságot, a bányászatnak helye van az energiapolitikában, - hangsúlyozta a Magyar Bányászati Szövetség főtitkára. Döntéseik kedvezőtlen hatását a magyar gazdaság is megérzi. Csak tetézi a gondokat a kormánydöntések ellen fellépő civil szervezetek nem mindig indokolt tiltakozása. A főtitkár az erősítette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaság és a környezet védelme megfér egymással, ha kellően összehangolják a döntéseket, a munkát és nem sérül a nemzetgazdaság érdeke sem. Bejelentette, hogy egy tanácsokozásukra meghívták az Európai Unió néhány képviselőjét, hogy lássák döntéseiknek komoly nemzetgazdasági következményei vannak.

Dr. Havelda Tamás: Együttműködés és érdekvédelem

Az OMBKE alelnöke küldöttgyűlésük egyik döntéséről tájékoztatta a kongresszust: kapcsolatot keresnek a szakmában tevékenykedő érdekvédelmi szervezetekkel a közös feladatok megvalósítása érdekében. A hatékonyabb érdekvédelmet, érdekegyeztetést szolgája az az együttműködési megállapodás, amelyet a közeljövőben megkötnek a szakszervezettel.

Wágner Ferenc: Szakszervezet az üzemben és a területen

Hogyan élték meg Dorogon, hogy 223 év után a szénmedencében megszűnt a bányászkodás? Erről beszélt a kongresszuson a dorogi bányászok küldötte. Több mint tíz év diszkriminációja után állapodtak meg a Medgyessy-kormánnyal az integráción kívüli bánya - Lencsehegy - bezárásáról. A megállapodás azonban példaértékű volt, sok segítséget jelentett. A kedvezményes nyugdíjazást, az újrakezdési támogatást egyaránt igénybe vették, s akinek még nem volt lehetősége a nyugdíjra, az munkát talált Mányon vagy Márkushegyen. Senki nem került utcára, gondoskodtak az emberekről. A bányász szakszervezeti szövetség végig részt vállalat a folyamatok irányításából, szem előtt tartva a bányászok alapvető érdekeit.

Majd a szakszervezeti munkáról szólt Wágner Ferenc. Jól lehet az alapszervezetek, a területi szervek elvégezték munkájuk értékelését, a kongresszus beszámolójában minősítésük nem jelent meg.

Javasolta a középszintű szervezetek működési rendszerének átalakítását, egy-egy feladat végrehajtáshoz ad-hoc bizottságok létrehozását, a tagépítő-munka megújítását. Meghatározó, erősítendő értéknek mondta a mozgalomban a szolidaritást, amelyet semmi mással nem lehet helyettesíteni.

Pernecker László: Sikondára szükség van

Sikonda 1953 óta szolgálja bányászok gyógyítását. Kezdetben a Mecseki Szénbányák és az ércbánya dolgozóit gyógyították itt, aztán jöttek a kőolajbányászok, a bauxitbányák dolgozói, majd Borsod, Oroszlány és Nógrád bányászai. Ma évről-évre jelentős számú nyugdíjas pihen és gyógyul a szanatóriumban, amely nehéz helyzetbe került. A szanatórium vezetése, személyzete nagy szakmai ismeretekkel és tapasztalattal végzi munkáját. Igazgatója, aki 40 éven át szolgálta a bányásztársadalmat, most nyugdíjba vonul. Mi lesz a sorsa a szanatóriumnak? - tette fel a kérdést a mecseki bányászok küldötte. Kifejezte reményét, hogy a BDSZ képviseli a bányászok érdekeit, itt is, mert Sikondára nagy szükség van.

Keleti Tamás: Érvényesültek a szakszervezeti törekvések

Az MSZOSZ-en belül működő ipari-energiaipari részszövetség soros elnökeként köszöntötte a kongresszus résztvevőit, elismerve azt a munkát, amelyet a szakszervezet tagjai, tisztségviselői végeztek. Majd az elemezte, mi történt eben a ciklusban a munkavállalók és a nyugdíjasok érdekében. Az intézkedéseket számba véve a 4 évet pozitívnak értékelte, a kormánnyal kialakított partneri kapcsolat révén érvényesíteni lehetett a szakszervezeti törekvések jelentős részét. Befejezésül a leépülő ágazgat gondjairól szólt és arról, hogyan lehet összehangolni a munkát a bányász- és a textilipari szakszervezet között - amelynek főtitkára - a biztos jelen és a boldogabb jövő érdekében.

A kongresszus vitáját Rabi Ferenc foglalta össze, megköszönve a véleményeket, javaslatokat, azokat is, amelyeket írásban adtak le. A kormánnyal kötött programalapú együttműködés a partnerség jegyében zajlott és ez sikereket hozott a munkavállalók gondjainak megoldásában. Az együttműködésre a kormányzati szervekkel, a bányászati szervezetekkel a jövőben is szükség lesz. Együtt kell átgondolni a nyersanyag-politika. A következő évek egyik legfontosabb kérdése ugyanis az lesz, hogy az Európai Unión belül milyen nyersanyag-politikát fogadnak el és kialakításában milyen szerep jut a szociális partnereknek. Ebben a folyamatban a Magyar Bányászati Szövetség is szerephez jut, mert a következő soros elnök dr. Zoltay Ákos lesz.

A továbbiakban a BDSZ elnöke azokról az észrevételekről, javaslatokról szólt, amelyeket a küldöttek szóvá tettek. Többek között az oktatásról és képzésről, a szakszervezeti fúzióról és a szakszervezeti vagyoni helyzetéről. Megerősítette a vagyon nem csökkent. Elkezdődött a területi szervezetek kialakítása, a területi hálózat bázisának létrehozása Gyöngyösön, Ajkán és Tapolcán. Szólt a szakszervezet taglétszámának alakulásáról is, egyetértve a szervezettség növelésével oly módon is, hogy az üzemekben - ahol nincs jelen a szakszervezet - meg kell próbálni létrehozni.

A küldöttek a négyéves munkáról szóló beszámolót, a számvizsgáló bizottság jelentését, az elnöki összefoglalót egyhangúlag elfogadták.

Ezt követően került sor a tisztségviselők megválasztására. A jelölőbizottság már a nyár közepén elkezdte a munkát, megismerték az alapszervezetek, a területi szervek véleményét és ennek alapján tették meg javaslatukat a kongresszusnak, amelyet a küldöttek elfogadtak. Ennek megfelelően a BDSZ elnökének megválasztották Rabi Ferencet, alelnöknek pedig Hámori István Pétert. A számvizsgáló bizottság elnöke Fenyvesi Jánosné lett, tagjai: Juhász József, Kolláth János, Mészárovits Józsefné és Takács László.

A megválasztott tisztségviselők nevében Rabi Ferenc mondott köszönetet a bizalomért.

A program a jövőről szól

Hámori István Péter szóbeli kiegészítője

A BDSZ alelnöke elöljáróban utalt arra a fontos fordulópontra, amely az uniós tagsággal az ország életében bekövetkezett. Az előnyök mellett a szigorítások is hatással vannak a nemzetgazdaságra, a szénbányászatra is, melyet az érdekvédelmi munka során figyelembe kell venni. Meg kell keresni azokat az eszközöket, módszereket, amelyekkel megvédhetők az eddigi vívmányok és melléjük újabbak is kikényszeríthetők.

A továbbiakban arról szólt, hogyan lehet mindezt elérni. A program deklarálja: a bányászszakszervezet a jövőben is az MSZOSZ tagszervezete lesz, a többi ágazattal jelentős erőt képviselve, egységesen lép fel a bányászérdekek érvényesüléséért az érdekegyeztetés országos szintjén. Az Ipari-Energetikai Szakszervezeti Szövetség azonos szakmák szakszervezeteit fogja össze, azonos gondokkal küzdenek, így a BDSZ az érdekvédelmi munka több területén is eredményesen együttműködik a szövetséggel.

A következő években tovább nő az ágazati párbeszéd bizottságok szerepe a bánya- és energiaiparban. A legfontosabb feladatként jelöli a program olyan ágazati kollektív szerződés megalkotását, amely védőernyőt tart azok fölé is, akik eddig nem részesültek ilyen védelemben, nem tartoztak a villamos ipari ágazati kollektív szerződés hatálya alá. A nemzetközi kapcsolatok erősítését is azért szorgalmazza többek között a program, hogy a nemzetközi multinacionális cégek munkavállalói is hathatós védelemben részesüljenek.

Kitér a program a Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetségével való együttműködésre is. A közelmúltban alakult szövetség fontos szerepet vállal a települések fejlesztésében, hagyományápolásában, a bányászidentitás erősítésében, a bányász kulturális intézmények működtetésében. Ezeken a településeken jelentős számú bányásznyugdíjas el, a szervezeteik erősítését továbbra is fontosnak ítéli a BDSZ. A program részletesen szól a nyugdíjasok életkörülményeinek javításáról, a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről, s ebben a helyi nyugdíjas szervezetek tevékeny részvételéről.

Végezetül Hámori István Péter a program záradékáról beszélt. Szóban is megerősítette: a kongresszus bízza meg az Országos Tanácsot, hogy a program alapján készítse el a BDSZ cselekvési tervezetét, amely tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a következő négy évben meg kell oldani.

Hatvani György: Az energiaellátás biztonságáért

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: Magyarországnak, mint az Unió tagjának olyan energiapolitikát kell kialakítania, amely megfelel az uniós elvárásoknak, amelyet a 2000-ben kiadott ún. Zöld könyv rögzít. Az irányelvek az ellátás biztonságát helyezik a középpontba, nem véletlenül, ugyanis az unió gazdaságainak energiafüggősége hosszabb távon feszültségek sorát rejti magában. Ez a függőség már most meghaladja a 40%-ot, s a számítások szerint 2023-ig 75% körül lesz. Ilyen körülmények között minden eszközt fel kell használni az ellátás biztonságossá tételére. Erre az unió kétféle eszközt lát. Közülük az egyik, az erőteljesebb külső kapcsolatok, a másik a belső források hatékony felhasználása. A hazai ásványvagyon, a megújuló energiaforrások, valamint az energiatakarékosság egyforma súllyal esnek latba.

Ez a tény, valamint a szénhidrogének világpiaci árának erőteljes növekedése felértékeli a hazai ásványvagyont, a szén kibányászását környezetkímélő technológiával. A helyettes államtitkár ebből a szempontból is jónak ítélte a programot hogy az a tisztaszén-technológia meghonosítására törekszik. Szükségesnek mondta, hogy támogatni kell minden olyan kutatást, fejlesztést, amely ezt a technológiát olcsóbbá teszi és a nemzeti energiakincs hasznosítását segíti. Felhívta a figyelmet arra is, fontos hogy az első három évben, amelyet az unió is kísérleti évnek tekint, a megfelelő széndioxid-kvótát kapják az üzemek. Ez ne legyen akadálya egyetlen üzemben sem a termelésnek a 2008-ban várható szigorítások után sem.

Kármán Csaba: Aktívak és nyugdíjasok egysége

A Mátrai Erőmű Rt. küldötte a program 9-es pontjához tett kiegészítést, ajánlott módosítást. Mint mondotta, a négy év alatt eredményesen dolgozott a bányászszakszervezet, mégis maradt bizonyos hiányérzete. Ilyennek tartja többek között az aktív és a nyugdíjas szakszervezeti tagok viszonyát. Véleménye szerint vizsgálatra szorul, hogyan lehet olyanná tenni a nyugdíjas szervezeteket, hogy azok befolyással bírjanak a munka világára, s befogadjanak még aktívan dolgozó szakszervezeti tagokat is.

A továbbiakban arról beszélt, hogy jövőre létrejönnek azok a területi szervezetek, amelyek megfelelő infrastruktúrával rendelkező, jól működő egységekké szervezik az adott terület szakszervezeti mozgalmát. Ahol csak nyugdíjas szervezetek vannak, azoknak is fel kell vállalniuk a területi szervezést. Pontosan meg kell fogalmazni a tennivalókat és információival, képzéssel segíteni őket, hogy elláthassák feladataikat. A feladatok jelentősek, újfajta munkastílust, szervezeti struktúrát és folyamatos munkát követlenek, s felvetette az is, hogy a feladatok ismeretében új alapszabály megalkotására is sort kell keríteni.

Bernd Westphal: Fontos szerep az európai integrációban

A Bányászati Ágazatai Párbeszéd Bizottságának soros elnöke az európai szociális partnerek üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Majd arról beszélt, hogy a Magyarország és a magyar szakszervezetek fontos szerepet játszanak az európai integrációban, az európai munkavállalók integrációjában, a munkavállalók érdekeinek kialakításában, érvényesítésében. Hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy Európában csak a gazdasági érdekek játszanak szerepet, megfelelő hangsúlyt kel kapniuk a szociális kérdéseknek is, a munkavállalók érdekei képviseletének. A globalizált Európában új kérdések egész sorával kell szembenézni, ezekre a szakszervezeti mozgalmaknak is új válaszokat kell adni. Közülük az egyik, hogy az ipari termelés biztonságos energiaellátást követel, amelyet a környezetkímélő technológiával kell előállítani. S az előrejelzések az energiafogyasztás jelentős növekedésével számolnak. Ezért az ásványi nyersanyagok kiaknázása, felhasználása az energiatermelésben egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Európai Bizottság is foglalkozik a kéréssel és az ellátás biztonságát állítják munkájuk középpontjába. A szociális párbeszéd bizottság ásványi nyersanyag stratégia kidolgozását kezdeményezte, céljuk, hogy szabályozzák az energetikai és más nyersanyagok kitermelését, a tartalékok hasznosítását, köztük a széntermelést.

Az energia és nyersanyag-politikai kérdések mellett a szociális tennivalókról is véleményt mondott az elnök. Felvetette a vállalatok szociális felelősségét, azt, hogy a szerkezetátalakítás során a felelősek azért a régióért, amelyben tevékenykednek. Döntéseikbe be kell vonniuk a szakszervezeteket, a munkavállalók képviselőit. Ezért a következő időszakban egyezményt dolgoznak ki a munkaadókkal, akik a soros elnököt adják a következő időszakban, a magyar Zoltay Ákos személyében. Befejezésül hangoztatta: a gondokra az egységesülő Európában közösen kell választ keresni. Ehhez ki kell használni az európai kereteket és megszerzett tapasztalatainkkal kölcsönösen segítenünk kell egymást.

Rákos József: A hagyományok ápolása fontos

A BDSZ Nógrád megyei Nyugdíjas Bizottságának elnöke a 12 alapszervezet 3100 tagjának tevékenységéről számolt be a kongresszusnak. Egyik legfontosabb célkitűzésnek a tagszervezést mondta, azt hogy tűzhelygyáriak, üveggyáriak, pedagógus és egészségügyi nyugdíjasok egyaránt találhatók az alapszervezetekben. Felveszik mindazokat, akik egyetértenek a szakszervezet céljaival, s dolgoznak a program végrehajtásáért. Szólt a bizalmiak tevékenységéről, akik egyetértenek a szakszervezet céljaival, s dolgoznak a program végrehajtásáért. Szólt a bizalmiak tevékenységéről, akik minden fontos országos és helyi döntésekről tájékoztatják a tagokat. Ugyancsak fontosnak ítélték az alapszervezetekben a bányászhagyományok őrzését, ápolását, emlékhelyek egész sora létesült a megyében, amelynek során együttműködtek az önkormányzatokkal. Megemlékezett az 55. Bányásznapról, amelynek megrendezéséből jelentős szerepet vállalat a bátonyterenyei önkormányzat.

A hagyományápolás nemcsak emlékhelyeket jelent Nógrádban. Kulturális, hagyományőrző együttesek, klubok alakulnak, s teszik színesebbé a rendezvényeket. Az idén pedig a kormány, a BDSZ, a megyei önkormányzat támogatásával megújult a hazai és külföldi látogatók ezreit fogadó bányamúzeum Salgótarjánban. Végezetül arról a sokoldalú kapcsolatról adott számot, amelyet a szakszervezet ápol, nemzetközi szervezetekkel is. Így a füleki nyugdíjasklub segítségével a prividzei bányásznyugdíjasok szakszervezetével.

Gál Rezső: Összekötő kapocs a szén

A VDSZSZ elnöke pozitívnak értékelte az együttműködést a BDSZ-szel, s hiányolta, hogy erről kevés szó esett. Javasolta a program kiegészítését a partneri kapcsolatok hangsúlyozásával, hiszen a szén több szervezetet partnerként köt össze, olyan kérdésekben, mint az ágazati kollektív szerződés, vagy az önsegélyező pénztár. Az együttműködést a jövőben erősíteni szükséges, mert a közösen kidolgozott programot kell végrehajtani, s ennek a bizalomra kell épülnie. Az együttműködés lehetőségeit még koránt sem használta ki a két szervezet.

Fáczán József: A munkásérdekek képviselője

A Mátrai Erőmű Rt. Nyugdíjas alapszervezeti titkára több mint 60 éve tagja a szakszervezetnek. Rövid áttekintést adott élettörténetéről, amely a bányászkodás története is. Volt része szép és szomorú eseményekben, tragédiákat is megélt. Mindezeket egy kötetben dolgozta fel, hogy az utókor ne feledkezzen el a bányászok küzdelmes, de szép munkájáról. Ma is szakszervezeti titkár, egy 300 tagot számláló alapszervezetet vezet. Mert mindig is a munkásemberek érdekeit szolgálta, ma sem teszi másképp.

A vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat az előterjesztő Hámori István Péter köszönte meg. Mint mondotta, az elismerő vélemények és a kritika egyformán a program hasznára válik. Befejezésül az írásos előterjesztésben megfogalmazottakra hivatkozott. Miszerint "A BDSZ, évszázados hagyományaira, az elődök tapasztalataira és eredményeire támaszkodva, a saját erejében bízva és a szövetségeseivel összefogva, sikeresen kezdhet hozzá a következő négy év feladatainak megvalósításához, melynek legfőbb garanciája ez a program."

A kongresszus a következő négy év feladatait meghatározó programot, a módosításokkal együtt elfogadta.

Majd Rabi Ferenc lépett a mikrofonhoz, hogy értékelje a XXX. kongresszus munkáját. Hasznosnak mondta a két napot, a küldöttek felelősen mondtak véleményt az elmúlt négy évről, döntöttek a további feladatokról. A kongresszus üzeneteként fogalmazta meg, hogy az EU keretein belül kell küzdeni az új nyersanyag-politikáért, a bányászmunkahelyekért, a munkához kapcsolódó jövedelmekért, a kedvezményekért. S mindezt úgy kell tenni, hogy megőrizzük hagyományainkat, a szakszervezeti mozgalom erejét. Pontosan tisztázzuk az aktív és a nyugdíjas szervezetek együttműködését és megőrizzük azt az egységet, amely a BDSZ-t, 28 ezres tagságával a legszervezettebb erővé teszi. A következő négy év dönteni fog abban is, hogyan alakul a szakszervezetek együttműködése, országos, ágazati és területi szinten. Hogyan tudnak közös célokat megfogalmazni és hogyan sikerül megvalósítani azokat a munkavállalók érdekében. Ha a kongresszuson megmutatkozott erőt, egységet sikerül továbbadni, akkor minden esély megvan a sikerre - hangsúlyozta a BDSZ elnöke. Majd hozzátette: Akkor a ma még széttöredezett szakszervezeti mozgalom egységesebb, erősebb és hatékonyabb is lesz.

A kétnapos kongresszusa a bányászok himnuszának eléneklésével ért véget.

Vincze Istvánné